Hányszor de hányszor kérdeztük már önmagunktól : vajon mi lett a sorsa ezeknek az embereknek? Hányszor, de hányszor történt meg velünk, hogy a régmúlt emlékeit látva vagy régészeti ásatások helyszínére zarándokolva egyszer csak hatalmába kerített minket a múlt varázsa és rejtélyessége, s szerettünk volna választ kapni a kérdésre: hogyan éltek az emberek, miképpen gondolkodtak, s milyenek lehettek hétköznapjaik?
Milyen gyakran esik meg velünk, hogy miközben dokumentumfilmet nézünk a televízióban vagy lapozgatunk egy magazinban, amelyben - például - Pompejiről készült képeket látunk, hirtelen úrrá lesz rajtunk a kíváncsiság, s szeretnénk minél többet megtudni a régmúlt korok népeiről és kultúráiról? S amikor feltesszük magunknak a kérdéseket, gyakran még ennél is tovább megyünk, és arra is kíváncsiak vagyunk, mit gondolhattak elődeink saját elődeikről, s miféle kérdéseik lehettek saját múltjukra vonatkozóan azoknak az embereknek, akik nekünk, a bolygót ma benépesítő embereknek időben s térben is távoli ősei voltak? E kérdések az évszázadok során mindig is foglalkoztatták az embereket. A rómaiak az egyiptomi Gíza piramisát látva építtetőik, a fáraók iránt kezdtek érdeklődni. De hozzájuk hasonlóan bolyongtak az aztékok is Teotihuacán gigantikus maradványai között, miközben újra meg újra feltették magukban a kérdést: vajon mi lett a sorsa az elnéptelenedett metropolisz építtetőinek?
Az emberek igen hamar rájöttek, hogy ha alaposabban is meg szeretnék ismerni önmagukat, ahhoz nem csak arról kell tudniuk, ami az ő korukat megelőző időszakokban történt, de nekik is örökül kell hagyniuk saját kultúrájuk emlékeit azok számára, akik utánuk következnek. A történelem tudománya a múlt eseményeit igyekszik felgöngyölíteni, s kérdése többnyire ugyanaz : Mi is történt valójában? Mi az igazság ezzel kapcsolatban?
A történelem stúdiuma kezdettől fogva magára vállalta a feladatot, hogy megtalálja az események hátterében rejlő igazságot, s azt is, hogy értelmezze és a lehető legteljesebb mértékben meg is értse a történések jelentéseit és okait. Mivel ez monumentális vállalkozás mindmáig folyamatban van, még a legparányibb részlet is hasznunkra lehet, s minden egyes lelet bizonyító erejű és felbecsülehetetlenül értékes kincs lehet. Ám az írott emlékeken kívül sok minden akad még, ami információ értékű az utókor számára. Legalább ennyire fontosak az építészeti emlékek, a szobrok, a hétköznapi tárgyak és eszközök, még a tégelyek is. Mindezek azért hasznosak a történelem számára, mert segítségükkel még teljesebb és tisztább képet alkothatunk a múltról, s e meglehetősen bonyolult és összetett vállalkozás megvalósításában az archelógóia a legfőbb szövetségesünk és támogatónk.